|
Üdvözöljük a Filmvilág honlapján!
Friss számunkból 2025/05 |
MAGYAR ZSÁNEREK
Vajda Judit: A kor csak egy szám? Kortárs magyar gerontofilmek
Gránicz Maja: Nincsenek tulajdonnevek. Fehér György fekete szériája
Klág Dávid: Házipornó filterrel. Csoboth Dorka-Novák Erik: be-ki-le-fel-szét-meg-át
Gelencsér Gábor: Mintha mozogna. Experanima-sorozat
LATIN-AMERIKA TÁJAIN
Greff András: A halál csöndje előtt, alatt és után. Tűzföldi neo-western
Benke-Jakab Nándor: „Elutasítani a melodrámát”. Beszélgetés Walter Sallesszal
Árva Márton: Strand, fagyi, katonák. Klaudia Reynicke: Királynők
Rudas Dóra: Mamacruz. Patricia Ortega
AKCIÓSZTÁROK
Huber Zoltán: Küldetéstudatosság. Cruise, Tom Cruise
Paulo-Varga Ákos: Nic, a szerzőtárs. Cage Rage
Varró Attila: Munkásököl. Statham, a melós
Baski Sándor: Az amatőr. James Hawes
VÁGATLANUL
Földváry Kinga: Tarrvágás. Macbeth két snittben
Lichter Péter: Formák a tájban. James Benning filmjei
Sztepanov Márkó: Vágatlan hitvallások. Nagamawashi-filmek
Pozsonyi Janka: Bűnösök és ártatlanok. Stephen Graham: Kamaszkor
FESZTIVÁL
Buglya Zsófia: Távoli kapcsolatok. Diagonale – Graz
Több hullámon (Médiawave-szemle)
FILMMÚLT
Nagy V. Gergő: Csak ketten lehet világra hozni egy táncoló csillagot. Isidore Isou 100
SOROZAT
Baski Sándor: Pokoli paradicsom. A Fehér Lótusz
HATÁRSÁV
Buzsik Krisztina: Kamera által világosan. Peter Lindbergh a Műcsarnokban
FILM/ZENE
Orosdy Dániel: Punk Floyd. Adrian Maben: Pink Floyd: Live at Pompeii
KRITIKA
Fekete Tamás: A lázadás fekete hangjai. Johan Grimoprez: Háttérzene államcsínyhez
Tóth-Gyóllai Orsolya: Többkezes. Máli Csaba és Pálfi Zsolt: Csongor és Tünde
Kovács Kata: Nem tart örökké. Olivier Assayas: Felfüggesztett idő
Pintér Judit: Az élet visszavétele. Cinema Niche: Pier Paolo Pasolini: Saló
FILMIO
MOZI
STREAMLINE MOZI
PAPÍRMOZI
Egy szám ára csak 980 Ft!
Előfizetéssel csak 900 Ft!
|
 |
Cikkajánló |
Bikácsy Gergely: René Clément halálára (1996/05)
Most már örökre a Harc a sínekért rendezője marad.
Az 1913-ban született René Clément néhány rövidfilm után szinte a semmiből feltűnve vált az 1945 utáni francia film nagy ígéretévé. A Harc a sínekért utólag megrendezett dokumentumfilm a francia vasutasok német megszállás alatti küzdelméről. Sokan egy jövendő francia neorealizmus első fecskéjét látták és ünnepelték benne. Clément tehetsége azonban másutt rejlett. Nem véletlenül választotta Cocteau a Szép és a szörnyeteg technikai rendezőjéül: a francia filmszakma legbiztosabb professzionistája volt. Egy ideig kísérletező művésznek hitték, fesztiválok tucatjain díjazták. Pedig önálló stílussal, eredetiséggel ritkán jeleskedett: megbízható, fölényes szakmai tudással mindig.... [tovább...]
|
|
 |